Isten hozott a Japán Kalligráfia világában!
Isten hozott a Japán Kalligráfia világában!
Rólam
Én magam az Útra 2006-ban léptem rá, melyet a mai napig is járok – azóta vagyok a “Shodō” – vagyis a japán kalligráfia – lelkes gyakorlója.
Tanulmányaimat tekintve a Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékén diplomáztam, ahol a szakdolgozatom behatóan tanulmányozta a japán szakos hallgatók kézírását a japán kalligráfia tükrében.
2011-ben jutottam el végül Japánba, ahol a hivatalos tanulmányok mellett egy idős mester vett szárnyai alá, így sikeresen letehettem a Japán Kalligráfia-Oktatók Szövetségének （日本書道教育学会）vizsgáját.
Japánból hazatérve – többek között – az ELTE Japán Tanszékének hallgatóit kalauzoltam a kalligráfia útján; azóta a Magyar-Japán Baráti Társaság Kalligráfia Tagozatának vezetőjeként évente többször tartok kalligráfia-workshopot kulturális rendezvényeken; illetve gyakran ér az a megtiszteltetés, hogy távol-keleti témájú kiadványokba, évkönyvekbe, újabban pedig japán versfordításokba és életrajzi kiadványokba is festhetek japán „betűket”. Emellett a hazánkban megrendezett Japánnyelvi Szónokversenynek（スピコン）már sokadik éve vagyok meghívott kalligráfusa, ahol az okleveleket, és a szónoklatok címét jelző transzparenseket festem.
Az “1. dan” fokozatra 2016-ban vizsgáztam – ez a japán harcművészetekből ismert “friss feketeöves” szinttel rokon, ekkor már a legtöbbünk tisztán látja, mennyire az eleje ez még csak az útnak igazából: hiszen a jó kalligráfus 99 évig tanul, így még statisztikailag is körülbelül csak 10%-át tudhatom annak, amit a kalligráfiáról tudni érdemes. Jelenleg a 4. dan fokozatnál tartok, melyet 2025-ben értem el Pascal Krieger, svájci kalligráfus mester szárnyai alatt.
Nappal nyelvészként angol és japán szövegek nyelvhelyességét ellenőrzöm, emellett éjjelente hódolok a kalligráfiának – ebből kifolyólag munkáim túlnyomó része a holdfénynél születik.
Ha érdekel a japán kalligráfia, böngéssz bátran a Tudástárban vagy a Galériában – ha pedig kérdésed van, keress nyugodtan elérhetőségeim bármelyikén!
Korábbi tárlataim:
⦁ “Tusba rejtett szavak” – 2014 január – Japán Nagykövetség, Prága.
⦁ “Japán Kalligráfia Kiállítás” – 2015 január – Prágai Műszaki Könyvtár.
⦁ “Global Shodo at Yasuda” – 2016 január – Hiroshima (platina díj).
⦁ “Csigó ArtFest” – 2017 július – Gyulakeszi (még látogatható!).
⦁ “Global Shodo at Yasuda” – 2018 január – Hiroshima (platina díj).
⦁ “Kultúrák és művészetek találkozása” – 2018 augusztus – Budapest.
⦁ “Global Shodo at Yasuda” – 2019 január – Hiroshima (platina díj).
⦁ “Tél a tavaszban – tematikus kalligráfia kiállítás” – 2019 május – Pécs.
⦁ “Három földrész szóképei” – 2019 október – Budapest.
Rólam
Idén (2020-ban) már tizenharmadik éve vagyok a japán kalligráfia, azaz a “Shodō” lelkes gyakorlója. Tanulmányaimat tekintve a Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékén diplomáztam, ahol a szakdolgozatom behatóan tanulmányozta a japán szakos hallgatók kézírását a japán kalligráfia tükrében.
2011-ben jutottam el végül Japánba, ahol a hivatalos tanulmányok mellett egy idős mester vett szárnyai alá, így sikeresen letehettem a Japán Kalligráfia-Oktatók Szövetségének （日本書道教育学会）vizsgáját.
Japánból hazatérve – többek között – az ELTE Japán Tanszékének hallgatóit kalauzoltam a kalligráfia útján; azóta a Magyar-Japán Baráti Társaság Kalligráfia Tagozatának vezetőjeként évente többször tartok kalligráfia-workshopot kulturális rendezvényeken; illetve gyakran ér az a megtiszteltetés, hogy távol-keleti témájú kiadványokba, évkönyvekbe, újabban pedig japán versfordításokba és életrajzi kiadványokba is festhetek japán „betűket”. Emellett a hazánkban megrendezett Japánnyelvi Szónokverseny-nek（スピコン）már sokadik éve vagyok meghívott kalligráfusa, ahol az okleveleket, és a szónoklatok címét jelző transzparenseket festem.
Az “1. dan” fokozatra 2016-ban vizsgáztam – ez a japán harcművészetekből ismert “friss feketeöves” szinttel rokon, bár ennyi gyakorlás után látom csak igazán, hogy ez mennyire az eleje még az útnak: hiszen a jó kalligráfus 99 évig tanul, így még statisztikailag is körülbelül csak 10%-át tudhatom annak, amit a kalligráfiáról tudni érdemes.
Jelenleg nappal nyelvészként angol és japán szövegek nyelvhelyességét ellenőrzöm, emellett éjjelente hódolok a kalligráfiának – ebből kifolyólag munkáim túlnyomó része a holdfénynél születik.
Korábbi tárlataim:
⦁ “Tusba rejtett szavak” – 2014 január – Japán Nagykövetség, Prága.
⦁ “Japán Kalligráfia Kiállítás” – 2015 január – Prágai Műszaki Könyvtár.
⦁ “Global Shodo at Yasuda” – 2016 január – Hiroshima (platina díj).
⦁ “Csigó ArtFest” – 2017 július – Gyulakeszi (még látogatható!).
⦁ “Global Shodo at Yasuda” – 2018 január – Hiroshima (platina díj).
⦁ “Kultúrák és művészetek találkozása” – 2018 augusztus – Budapest.
⦁ “Global Shodo at Yasuda” – 2019 január – Hiroshima (platina díj).
⦁ “Tél a tavaszban – tematikus kalligráfia kiállítás” – 2019 május – Pécs.
⦁ “Három földrész szóképei” – 2019 október – Budapest.
Ha érdekel a japán kalligráfia, böngéssz bátran a blogbejegyzéseim között – ha pedig kérdésed van, keress nyugodtan elérhetőségeim bármelyikén!
Miben segíthetek?
Tanulni szeretnél?
Tarts velem! Elkalauzollak a japán kalligráfia rögös útján, mely azonban sokkal könnyebben járható, mint azt oly’ sokan gondolják. Japán kalligráfia oktatásom rugalmas és élvezhető. Ha belevágnál, vagy további kérédsed van, írj nekem!
Tudástár
Hogyan válasszunk ecsetet?
A japán kalligráfiában az ecset nem pusztán egy eszköz, hanem egyfajta közvetítő a kéz, az elme és a papír között. Nem véletlen, hogy az ecsetválasztás kérdése újra és újra felmerül – különösen a gyakorlás elején. Fontos azonban már az elején tisztázni: nem létezik...
A kalligráfia jótékony hatásai
A japán kalligráfia – a shodō – első pillantásra talán „csak” egy írásforma. Ecset, tinta, papír. Ám aki akár rövid időt is eltölt vele, hamar rájön: ennél sokkal többről van szó. A kalligráfia nem csupán a kéz munkája, hanem a figyelem, a légzés és az elme...
Írásstílusok (1b/5) – Kis Pecsétírás
A 小篆 /shōten/, - kínaiul /xiǎo zhuàn/ - azaz a Kis Pecsétírás egy időben jól elhatárolható korszaka a kalligráfia történetének. Kínában a hadakozó fejedelmek korában (i.e. 475-221) tartományonként különbözőféle pecsétírás volt használatos, azonban Qin Shi Huang Di...
Hogyan használjuk a kalligráfia-szótárakat?
Mihez kezd egy kalligráfus, ha az érdekli, miképp írtak egy-egy írásjegyet a régi korok elismert kalligráfusai? Ha például inspirálódni szeretne, hogy a híres kalligráfusok miben tértek el a megszokott betűformáktól - vagy ha többen is eltértek, akkor melyek voltak...
Írásstílusok (1a/5) – Nagy Pecsétírás
Daiten【大篆】 Az írás e kezdeti formája – még az ősi Kínában, illetve azokon a vidékeken, ahol később a mai is ismert Kína lesz – jóslócsontokon volt fellelhető: teknősök haspáncéljának a belső oldalára, szarvasmarha lapockájára, vagy egyéb nagy testű állatok csontjaira...
A kalligráfia eszközei
A kalligráfia eszközeiEcset【筆】 A Fude【筆】, vagyis az ecset az első és legfontosabb eszköz a kalligráfia gyakorlása során. Felépítése első pillantásra végletesen egyszerű, azonban ha közelebbről megvizsgáljuk, kiderül, hogy a kínai/japán ecset teljesen különbözik...
Kérdésed van?
Vedd fel velem a kapcsolatot a zopcsakferi@gmail.com e-mail címen!